Make a Different Way of Your Future 2breed

Hírek röviden

SÍTÁBOR AZ OLASZ DOLOMITOKBAN


2019. január27-február 3,

Jelentkezési határidő: 2018. okt. 20.

Részletek a Táboroknál

 
"Az ember

minden jel szerint arra van
teremtve, hogy gondolkozzék.
Ebben rejlik minden méltósága…
egyetlen kötelessége az,
hogy helyesen gondolkozzék.
A rend pedig azt kívánja,
hogy önmagán, Teremtőjén
és a rendeltetésén kezdje
a gondolkodást..."

Blaise Pascal

 
Goethe: "Ki nagyot akar..."

“Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre:
korlátok között válik el a mester,
s a szabadság a törvény adománya.”
Johann Wolfgang von Goethe

 
2018.01.21 - LUGOSÍTÁS

Tóth Gábor élelmiszer-ipari mérnök:

https://www.youtube.com/watch?v=JZ2dXAmUiNs

 

Egyre többet hallani a savasító és lúgosító ételek helyes arányban történő fogyasztásának fontosságáról. Sok természetgyógyász mindenféle bajért a szervezet elsavasodását okolja, és megfelelő diétát javasol. Mennyire kell komolyan venni az intéseket?

Mielőtt bárki korszakalkotó felismerést vagy éppen egy újabb gyanús divathóbortot sejtene az állítás hátterében, el kell mondani, hogy a szervezet savassága vagy lúgossága, azaz kémhatása csupán egy azon fontos paraméterek közül, melyek állandósága a normális működés alapfeltétele, és amit a szervezet folyamatosan ellenőriz, szabályoz. Ugyanolyan mérőszám, mint a testhőmérséklet, vérünk sókoncentrációja, a vércukorszint vagy a szövetek víztartalma. Ezen értékek kissé ingadozhatnak ugyan, de tartós eltérésük egészségügyi problémák jelenlétére vagy várható bekövetkeztére utal, mivel megváltozott körülmények között a biokémiai reakciók, így anyagcsere-folyamataink is teljesen másképp zajlanak.

Vérünk ideális kémhatása például a 7,4-es pH körül ingadozik. A pH (potencial Hydrogen) nem más, mint a hidrogénion (H+ avagy proton) koncentráció tízes alapú, negatív logaritmusa. A pH 1-6,9-es tartományban nagy a hidrogénion-koncentráció, azaz savas közeg uralkodik, míg a 7,1-14-es pH esetén lúgos kémhatásról beszélhetünk. Bár a szervezet különböző részeire jellemző pH-értékek éppúgy ismertek, mint ahogy elvben azt is régóta tudjuk, mennyire fontos, hogy szervezetünkben összességében mennyi hidrogénion fordul elő, a szervezet sav-bázis egyensúlyának eltolódása mégis könnyen szem elől téveszthető. Ennek pedig az az oka, hogy úgynevezett pufferrendszerek működnek bennünk. Ilyen pufferoldat a vér is, egyben a szervezet legfontosabb pufferrendszere. Képes arra, hogy a pH-értéket bizonyos határok között akkor is állandó értéken tartsa, amikor a rendszerbe sokkal több, netán kevesebb hidrogénion vagy épp lúgosító anyag érkezik.
Nem csak vérünk rendelkezik ilyen pufferkapacitással, más szövetek is képesek "elrejteni" csekély protontöbbletet. Emellett a szervezetben fontos kémhatás-kiegyensúlyozó folyamatok zajlanak. A vér savasságát csökkenti, ha a széndioxidot a vér hemoglobinja megköti, vagy ha egyszerűen kilélegezzük. Így kevesebb szénsav alkotásában tud részt venni. A vese a gyenge savakat közvetlenül választja ki, az erős savak anionjait (például a kénsav szulfátját) ammóniumsók (ammónium-szulfát) formájában adja le a vizeletbe.

Hol a probléma?
Mindössze két generációval előttünk, a II. világháború utáni időszakban kezdődött meg a modern élelmiszeripar kora: eredményeként nagy arányban fogyasztunk erősen feldolgozott állapotban asztalunkra kerülő élelmiszereket. Hogy miért baj ez? Mert mai étrendünk túlságosan gazdag állati eredetű fehérjékben, márpedig a húsos és tejes étrenddel sok kéntartalmú aminosav - metionin és cisztein - kerül a szervezetbe, melyből az emésztés során glükóz, húgysav és egy erős sav, a kénsav keletkezik. A húsevésből fakad savterhelésünk legjelentősebb hányada. Még több lúgosító zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk. Igen ám, de a tömegtermelés és környezetszennyezés hatására a termőföldekben igen megcsappant a szervezetet lúgosító ásványi anyagok, például a káliumsók, vitaminok, mikroelemek mennyisége, így a növényekbe és állatokba sem kerül kellő mennyiség, amit a feldolgozás tovább csökkent. A beszerezhető lúgosítani hivatott étkek csupán a töredékét szállítják a szükséges "hatóanyagoknak"- vélik a szakemberek. A foszfátos üdítők és savasító élelmiszeradalékok tovább rontanak a helyzeten. Kimutatták; a civilizációs életforma mellett viszonylag nagymértékű (50-150 mmol) protontöbbletet okozunk magunknak pusztán a helytelen étkezéssel.

A szervezet mindig egyensúlyra törekszik

A különböző savat termelő vagy bázikus hatásokra az élettel össze nem egyeztethető szintet is elérhetné a vér vegyhatása, ha a szabályozó mechanizmusok nem lépnének közbe és nem akadályoznák meg azt. Ilyen szabályozás a folyadékterekben található pufferrendszer működése (bikarbonát, foszfát) és a hidrogénionok vesében történő kiválasztásának módosulása-módosítása is. A nátrium a káliummal együtt fontos szerepet tölt be a szervezet ozmotikus és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában.

A sav-bázis háztartásban legfontosabb szerveink, a tüdő és főként a vese mindent megtesznek a többlet sav (a protonok) kiválasztására. Ha a szervezet a kiválasztással már nem győzi a savtöbblet kiegyensúlyozását, akkor olyan folyamatokat indít be, melyek eddig többnyire elkerülték az orvosok figyelmét. Az orvosok mérték ugyan egyes szöveteink, testnedveink, a vér pH-ját, amelyeket azonban a szervezet gondosan beállít. Hiszen ez a pufferrendszerek feladata és lényege, hogy állandó kémhatást biztosítanak. Mérésükkel nem jutunk sokra, hacsak nem jeleznek jelentős kóros változást, közben azonban a szervezet összprotonmérlege rég eltolódhatott, amit viszont a hivatásos egészségőrök kevésbé firtattak. Enélkül pedig észrevétlen marad, ha a szervezet egy-egy pontján a sav-bázis egyensúly eltolódása miatt kibillent az anyagcsere-egyensúly.

Ha tüdő és vese savkiválasztása sem volna elég, a szervezet igyekszik soron kívül kivonni. A fölös savakat a sejtek közötti terekbe, kötőszövetekbe tereli, vagy pedig a csontok bázistartalékait, például kalcium-karbonátját és -foszfátját mozgósítja a savak fokozott kiválasztáshoz. A test fölösleges zsírrétege a szervezet válasza a savakra, ugyanis a test a zsírtermeléssel próbálja kivédeni a méreganyagokat. A szervezet megpróbál védekezni a savasodás ellen. Például a csontokból ásványi agyagokat von ki, de a kálcium, kálium, magnézium fogaink romlásához, rosszabb esetben csontritkuláshoz vezethet. Ha a szervezetünket arra kényszerítjük, hogy sokáig egyedül vegye fel a harcot a túlsavasodással szemben, akkor számolnunk kell az esetleges következményekkel. A megbomlott egyensúly káoszhoz vezethet, amely utat nyit a betegségeknek.

Eközben a vér pH-ja csak enyhe, alig néhány századnyi eltérést mutat a savas irányba, de pufferkapacitása meggyengül, áramlási tulajdonságai, folyási sebessége, szállítókapacitása már nem a régi, és megkezdődött a rejtett elsavasodás (krónikus látens acidózis). Nincsenek tipikus tünetek, de hosszú távon nem csak mozgásszerveink sínylik meg az állapotot. Az alvászavaroktól és koncentrációs problémáktól az elhízáson át a migrénig számos nyavalya okozója lehet az elsavasodás. Szív-és érrendszeri megbetegedéseket, érelmeszedést, az immunrendszer működésének zavarát okozhatja és rákbetegségekre is hajlamosít.

Mit is kell tenni? Nem újdonság: sokkal több nyers növényt, kevesebb húst, több vitamint, ásványi anyagot fogyasztani. A tejcsoki hiába édes, savasít, a fanyar citrom viszont hasznos lúgosító. Miközben bőségesen fogyasztunk a lúgosító ételekből, nem árt tudni, hogy a mai biozöldségek sem feltétlen nyújtanak megoldást. Már a káposzta és a paradicsom sem a régi, feltéve, ha a biominősítés miatt egyáltalán elérhető áron beszerezhető. Ezért nem hiba lúgosító táplálék-kiegészítők segítségét igénybe venni.A lúgosító hatású ételek 70–80%-ot tegyenek ki, a savasító hatású ételek fogyasztási aránya 20–30% legyen, tehát feltétlenül tartalmazzon savasító hatású élelmiszereket is az étrend.

Mi okozhat savasodást a szervezetben?

Az egészségtelen, egyoldalú táplálkozáson kívül a szervezet savasodását okozhatja:

  • mozgáshiány (de a tejsavtermeléssel járó izomtevékenység is),
  • mindennapi egyoldalú idegi megterhelés (stressz),
  • radikális táplálkozási divatirányzatok, sztárdiéták,
  • koplalás (a fehérjéből nyert energia ketosavak felszaporodásával jár),
  • túl sok savképző élelmiszer, savas italok,
  • hányás, hasmenéses állapot és betegség (túlnyomóan lúgos anyagok távozhatnak a szervezetből),
  • nikotin,
  • alkohol,
  • koffein (kávé, tea, kólafélék, kakaó, csokoládé),
  • számos betegség (pl. diabétesz, allergia, köszvény),
  • bizonyos gyógyszerek (pl. vízhajtók).
  • gyakran nem gondolunk arra, hogy a fogyókúra szintén savasodást eredményezhet, hiszen a zsírtartalékok bomlásakor savas anyagcseretermékek képződnek.

Délelőtti gyümölcs jobban lúgosít

A nap során fogyasztott élelmiszerek sorrendje sem közömbös a vegyhatás szempontjából: a délelőtti gyümölcsfogyasztás kevésbé tolja savas irányba az anyagcserét, mint a délutáni vagy az esti. A savas hatás közömbösítése is könnyebben megy végbe napközben a munkavégzés okozta légzésfokozódás miatt (ugyanis ilyenkor a tüdő a légzéssel könnyebben kiüríti a vérből a savas kémhatást okozó szén-dioxidot). A délután folyamán inkább a zöldségfogyasztás javasolt. A hazai táplálkozási szokások lakossági szinten nem, vagy csak ritkán fedezik a megfelelő mennyiségű bázikus anyagot. Általában sok húst, édességet és alkoholt fogyaszt a felnőtt lakosság jelentékeny hányada, keveset mozog, stresszben éli mindennapjait, ami összességében a túlsavasodásnak kedvez.

Lúgosító élelmiszerek

  • Teljes őrlésű gabonafélék közül: a hajdina és a köles.
  • Zöldségek általában: brokkoli, burgonya, cukkini, hagyma, fokhagyma, káposztafélék és minden zöld növény, így például a spenót igen erős lúgosító hatással bír. Karalábé, padlizsán, paprika, paradicsom, uborka (szintén erős lúgosító zöldség), zöldsaláták (endívia, fejes saláta stb.). Érdemes zöldturmixokat készíteni!
  • Gyümölcsök (szinte minden, kivéve az áfonya, a szilva): alma, ananász, citrusfélék (mandarin, narancs, citrom), cseresznye, görögdinnye, körte, málna, mangó, meggy, papája, sárga- és őszibarack, szeder, szőlő.
  • Hüvelyesek közül a zöldbab és a borsó.
  • Olajos magvak: mandula, sült gesztenye.
  • Tojássárgája.
  • Jó hatással bírnak továbbá: a mák, a fahéj, valamint a tej és a nem túl zsíros tejtermékek (natúr joghurt, kefir - enyhén lúgosít).
  • Talán nem meglepő, de az anyatej is erősen bázisképző hatású (sőt, a magzatvíz is).
  • mandula, gesztenye, kókusz

Savasító élelmiszerek

  • Húsok (baromfi, marha, sertés), halak, tenger gyümölcsei – és általában a nagy mennyiségű állatifehérje-bevitel.
  • Szalámifélék, virsli.
  • Pékáruk
  • Tejtermékek: sajtok, krémsajtok, tartósított tej, vaj.
  • Margarin.
  • Hüvelyesek: száraz bab, lencse, kukorica
  • Sütemények, kekszek.
  • Cukor, méz.
  • Gyümölcsök közül: áfonya, szilva, valamint az összes tartósított gyümölcs (cukorral eltett befőttek, kandírozott készítmények).
  • Tésztafélék.
  • Olajos magvak: dió, mogyoró, pisztácia.
  • Tojásfehérje.
  • Szénsavas üdítőitalok.
  • Zselatin

Az egészséges táplálkozás önmagában a savas és lúgos pH-értékek megfelelő egyensúlyát is magában rejti. A ma megfogalmazott ajánlás, miszerint 400–450 g zöldséget és gyümölcsöt szükséges fogyasztani, segít fenntartani a megfelelő környezetet, elkerülni a túlsavasodást.

  • Törekedni kell arra, hogy minden étkezésnél szerepeljen zöldség, gyümölcs, a fehérjében és keményítőben gazdag ételek mellé kerüljön több zöldségétel.
  • Gyümölcsöket, zöldségeket önálló, kis étkezésekként is bátran lehet fogyasztani. A nyersen is fogyasztható zöldségek, gyümölcsök nem igénylik a sózást, és kerülni kell az édesítésüket is.
  • A zöldségek és gyümölcsök fele lehetőleg friss és nyers legyen, hiszen így lehet a legtöbb vitamint és ásványi anyagot kinyerni belőlük.


Az egészséges táplálkozás ma már azt jelenti, hogy a megvásárolt áruk mellett – amelyekben válogathatunk – szükséges egyéb (a hiányzó anyagok) összetevők pótlása. Ilyenek a vitaminok és nyomelemek, és persze ezek megfelelő aránya. Ha most eltekintünk a szénhidrát és fehérje felborult arányáról, akkor azt kell mondani, hogy a hiányzó anyagok járulnak hozzá az elsavasodáshoz. És itt vissza is tértünk az eredeti témához. Mi a lúgosítás? A szervezet túlzott megterhelése által létrejött savasodás megszüntetése és helyreállítása. Ám ne feledjük el, hogy a lúgosítás szabályai mellett az egészséges táplálkozás szabályait is be kell tartanunk! Tudnunk kell, hogy a lúgosító étrend nem veszi figyelembe táplálkozásunk egyéb tényezőit, vagyis például a rost és vitamintartalmat, koleszterin-bevitelt, glikémiás-indexet, így ha nem tartjuk be az egészséges táplálkozás ajánlásait is, akkor tájékozatlan kezekben ártalmas lehet.

Sasvári Dalma


https://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/mikor_es_hogyan_kell_lugositani/20081118170835
http://www.patikamagazin.hu/betegszervezetek/cikkek/cikk/245/4