Make a Different Way of Your Future 2breed

Hírek röviden

"Az ember

minden jel szerint arra van
teremtve, hogy gondolkozzék.
Ebben rejlik minden méltósága…
egyetlen kötelessége az,
hogy helyesen gondolkozzék.
A rend pedig azt kívánja,
hogy önmagán, Teremtőjén
és a rendeltetésén kezdje
a gondolkodást..."

Blaise Pascal

 
Goethe: "Ki nagyot akar..."

“Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre:
korlátok között válik el a mester,
s a szabadság a törvény adománya.”
Johann Wolfgang von Goethe

 
2017.11.19. - A MEGFÁZÁS OKAI ÉS A HÁZI GYÓGYMÓDOK
A MEGFÁZÁS OKAI ÉS A HÁZI GYÓGYMÓDOK - 2017.11.19.
Kezdődik! Mármint az állandó köhögés, tüsszögés, a nátha, a fejfájósan hőemelkedéses, lázas időszak, amikor fáj a torkunk, és alig látunk ki a fejünkből. Persze, mivel jön a hideg, nyálkás-párás ősz, a borongós tél, az állandó fázás-didergés. És mi lenne, ha azt mondanánk, hogy igazából nem is a hideg okozza a megfázást?

A megfázás okai

Amit mi megfázásnak, meghűlésnek nevezünk, az tulajdonképpen vírusfertőzés. Vagy ritkábban baktérium, vagy még ritkábban más kórokozó. Soha nem csupán a hideg kell hozzá, sőt az tulajdonképpen akár el is hagyható, hiszen szoktunk nyáron is megfázni, igaz, sokkal ritkábban. Az az igazság, hogy kétszáz körüli azon rhinovírusok száma, amelyekről kimutatták, hogy orrnyálkahártya-gyulladást képesek okozni, azt, amit mi náthának, megfázásnak címkézünk. Ezek a kórokozók megtalálhatók a környezetünkben szinte az év egészében. Kisebb koncentrációban ugyan, de kimutathatók a levegőben, az állandóan megérintett tárgyakon. Ha pechesek vagyunk, akkor az év bármely szakában meglephet minket egy jó kis torokfájás vagy nátha.

Több oka van annak, hogy mégis ősszel és télen leszünk leggyakrabban betegek. A kórokozóknak a nyári forróságnál jobban kedvez az őszi-téli-tavaszi párásabb, hűvösebb idő. Arról nem is beszélve, hogy ezekben a hónapokban az emberek fogékonyabbak a fertőzésekre: az állandó hideg, a kevés napsütésből adódó D-vitamin-hiány, sokaknál a sötét miatt kialakuló depressziós időszakok és az ezt kísérő rossz közérzet, az élelmiszerekből bejutó vitamin mennyiségének csökkenése ezekben a hónapokban legyengíti, védtelenebbé teszi a szervezetünket.

A náthavírusok hideg időben gyorsabban terjednek. A Német Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatásai szerint alacsonyabb hőmérsékleten a vírusok körül speciális gél képződik, amely védelmet nyújt számukra. Magasabb hőmérsékleten, így például a légutakban, ez a bevonat feloldódik és a kórokozók akadálytalanul terjedhetnek tova a szervezetben.

Ha mindez nem lenne elég: kiszárad a nyálkahártyánk a fűtéstől, a kevéssé szellőztetett helyiségekben pedig nagyobb koncentrációban hemzsegnek a kórokozók. Régóta tudott, hogy zárt légtérben a vírusfertőzés esélye is megnő.

Nem önmagában a hideg okozza a betegséget, különösen nem, ha megfelelően, rétegesen öltözve, jó egészségi állapotban kezdjük a szezont. Ám a nem megfelelő, túl lenge ruházat, az átnedvesedett cipő a test lehűlését okozza, ez pedig közvetve megfázásveszélyes. Ilyenkor a végtagok vagy egyes (kiálló) szervek hajszálerei összehúzódnak, romlik a keringés és ezzel együtt a sejtek oxigénellátása is.Ha hidegben tartózkodunk, végtagjaink vérellátása romlik, az immunvédelemért felelős sejtek hatékonysága a hidegben csökken, mivel megfelelő működésükhöz optimális hőmérsékletre van szükségük. Ilyen feltételek mellett a kórokozók gyorsan elszaporodnak, még mielőtt az immunrendszer aktiválódna. Ettől a szervezet ellenálló-képessége gyengül, és máris védtelenebbé válunk a kórokozók támadásával szemben. Ilyen módon tehát van köze a hidegnek a megfázáshoz.

Azt tudjuk, hogy a levegőben jó sok vírus és baktérium lebeg körülöttünk, és ha valaki a közelünkben tüsszent, akkor el is húzódunk.Bár ennek kicsi a jelentősége, mert köhögéssel körülbelül 3000 váladékcsepp kerül a levegőbe 80 km/órás sebességgel. A tüsszentéssel pedig akár 40 000 csepp is távozhat, és sebességük meghaladhatja a 160 km/órát. Ezért reménytelen időben arrébb kerülnünk a forrástól. Tehát bizton be is szívjuk a kórokozókat – ám van egy olyan mondásunk is, hogy „már megint benyaltam egy vírust” – és ennek van is értelme. A kitüsszentett nyálban lévő cseppecskék ugyanis lerakódnak a fertőzött ember környezetében lévő tárgyakra, illetve ha a tenyerébe tüsszent, akkor az általa, mosatlan kézzel megfogott használati eszközökre. Így sajnos a közintézmények kilincsei, a járművek kapaszkodói, a munkahelyi, közös használatú tárgyak (számítógépek billentyűzete, egere, telefonkagyló, hűtőgép ajtaja) is fertőzés forrása lehet.

Természetesen nem az a megoldás, ha búra alatt élünk tavaszig. Inkább védjük magunkat többféleképpen is: egyrészt az influenza ellen kérjünk oltást (novemberben érkezik a rendelőkbe, patikákba), és figyeljünk a higiéniára. Mossunk gyakran kezet, kerüljük a zsúfolt helyeket, ahol nagy számban fordulhatnak elő kórokozók, és öltözzünk megfelelően, hogy a kihűléssel ne adhassunk lehetőséget a kórokozóknak könnyedén bejutni a szervezetünkbe. És persze tartsuk a szervezetünket jó állapotban, hogy a védekezőrendszerünk is gördülékenyen tehesse a dolgát.

A hideg tehát önmagában nem okoz megfázást, gondoljunk csak arra, hogy az északi államok lakói sincsenek folyton megfázva. A hideg idő velejárói azonban hatással vannak a kórokozók terjedésére és ellenállóképességünk működésére, ezért gyakoribb a megfázás télen, hidegben. Télen mindig figyeljünk oda a megfelelő, réteges öltözetre, fontos, hogy ne fázzunk és melegünk se legyen!

A megfázás elleni csodaszerek

Mézes fokhagymaszirup vagy fokhagymatea

A nátha tipikus tüneteinek - köhögés, torokfájás, rekedtség, orrdugulás - enyhítésére készíthetünk példaul otthon szirupot fokhagymából és mézből. Ehhez tisztítsunk meg, és egy kis tálba aprítsunk össze egy egész fej fokhagymát, majd töltsünk rá mézet (kb. 1 decilitert). Hagyjuk állni legalább két óráig (ideális esetben 6-8 órát), majd óránként egy kiskanállal együnk belőle. Igyekezzünk rágás nélkül lenyelni, hogy elkerüljük a kellemetlen fokhagymaízt. Aki biztosra akar menni, a keverékhez tegyen négy-öt evőkanál frissen facsart citromlevet is. A megmaradt szirupot a hűtőszekrényben tároljuk.

Szintén népszerű és hatásos csodaszer megfázás ellen a mézes fokhagymatea. Ezt kétféleképpen is elkészíthetjük. Ha esetleg van a fent említett fokhagymás-mézes szirupból, keverjünk belőle két-háromkanálnyit egy kis pohár forró vízbe, és apránként kortyolgassuk el. Ha nincs kéznél a szirupból, de szeretnénk mielőbb enyhíteni a kellemetlen tüneteket, tisztítsunk meg 2-3 gerezd fokhagymát, kissé zúzzuk össze a kés lapjával, tegyük bele egy lábasba és kb. fél liter vízzel forraljuk fel. Mérsékeljük a lángot, és legalább 15 percig hagyjuk lassan főni a fokhagymát a vízben. Ezután szűrjük le, majd a „teát” hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. Ízesítsük egy kiskanál mézzel és pár csepp frissen facsart citromlével, majd lassan kortyolgassuk.

Felturbózza az immunrendszert a fokhagymával töltött citrom

Aki nem szeretné a fokhagymát főzni, mert tart attól, hogy a benne lévő jótékony allicin hő hatására lebomlik, az próbálja ki az alábbi, gyorsan elkészíthető, gusztusos „csomagolású” immunvédő csodaszert. Szükség lesz egy - lehetőleg kezeletlen és bio - citromra, 2 gerezd fokhagymára, 1 evőkanál mézre és két csipet cayenne-i borsra.

Vágjuk félbe a citromot, és az egyik feléből facsarjuk ki az összes levet egy kis tálba. Ne dobjuk el az üres citromhéjat! A fokhagymagerezdeket vágjuk apróra, és hagyjuk állni legalább 10 percig. 10 perc után adjuk hozzá a fokhagymát és a cayenne-i borsot a citromléhez, majd tegyük bele a mézet is. Jól keverjük össze a hozzávalókat, majd töltsük vissza a kifacsart citrom héjába. Igyuk ki a „koktélt” a citromhéjból, és feltétlenül harapjunk hozzá minél többet a citrom megmaradt húsából is. Négy óra múlva ismételjük meg az eljárást a citrom másik felével.

Lilahagymával, gyömbérrel fokozhatjuk a hatást

Köhögés ellen érdemes kipróbálni a lilahagymából és mézből (utóbbi helyettesíthető nádcukorral vagy sztíviával is) készült szirupot is. Ehhez egy fej lilahagymát hámozzunk meg, és vékonyan szeleteljük fel. Egy tál aljába tegyünk egy szeletet a hagymából, majd locsoljuk meg egy kis mézzel (vagy szórjuk meg nádcukorral/sztíviával), és ismételjük addig, amíg a hagymaszeletek el nem fogynak. Fedjük le, és hagyjuk a konyhapulton vagy az asztalon 12-15 órán keresztül. Másnapra a hagyma egy pohárnyi levet ereszt, amelyet szűrjünk le, és kanalanként adagoljuk. Nincs hagymaíze!

A citrom, a fokhagyma és a méz hatását egy kis gyömbérrel is felturbózhatjuk: forraljunk fel másfél deciliter vizet egy lábasban, adjunk hozzá fél evőkanálnyi apróra vágott friss gyömbért, egy gerezd zúzott fokhagymát, és egy csipet cayenne-i borsot. Egy percig forraljuk együtt a hozzávalókat, majd vegyük le a tűzről. Adjunk hozzá egy kanál mézet és egy citrom kifacsart levét. Keverjük össze, majd hagyjuk iható hőmérsékletre hűlni. Háromóránként igyunk a főzetből egy kis pohárral.

 

http://www.hazipatika.com/eletmod/termeszetes_gyogymodok/cikkek/a_legjobb_teak_megfazasra/20161109125112
http://www.origo.hu/egeszseg/20151102-megfazas-meghules-influenza-hideg-virusfertozes-bakterialis-fertozes-vitaminhiany.html
http://www.origo.hu/egeszseg/20141105-a-megfazas-elleni-csodaszer.html
http://www.origo.hu/egeszseg/20141020-mi-mukodik-es-mi-nem-megfazas-eseten.html
http://www.vital.hu/themes/sick/natha1.htm
http://www.webbeteg.hu/cikkek/ful-orr-gegeszet/15423/miert-lehet-a-hidegben-megfazni

Savári Dalma