Make a Different Way of Your Future 2breed

Hírek röviden

BESZÁMOLÓ

RÖVIDFILM
A 2017. ápr 23-i
GLOW TELJESÍT-
MÉNYTÚRÁ
-ról

 

 
"Az ember

minden jel szerint arra van
teremtve, hogy gondolkozzék.
Ebben rejlik minden méltósága…
egyetlen kötelessége az,
hogy helyesen gondolkozzék.
A rend pedig azt kívánja,
hogy önmagán, Teremtőjén
és a rendeltetésén kezdje
a gondolkodást..."

Blaise Pascal

 
Goethe: "Ki nagyot akar..."

“Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre:
korlátok között válik el a mester,
s a szabadság a törvény adománya.”
Johann Wolfgang von Goethe

 
Na de mit ehet a sejt? - interjú Tóth Gáborral

Na de mit ehet a sejt? - interjú Tóth Gáborral

 

Mit együnk? Mit ne együnk? Miből mennyit, hányszor és mikor?

Keressük a válaszokat. Tóth Gáborral beszélgettem.


Tóth Gábor okleveles élelmiszeripari mérnök, táplálkozáskutató. Országszerte tart előadásokat különböző egészségvédelmi, életmód-központú témákról, nagy hangsúlyt helyez a prevencióra, az egyéni szokásokra és a személyes felelősségünkre.
Matisz Viki: Arra gondoltam, hogy kezdjük az elején és tisztázzunk néhány fontos alapkérdést. Sokszor kapok én is kérdéseket olvasóktól, barátoktól, és azt gondoltam, jó volna összefoglalni ezeket a témaköröket egy helyen.



Mit tartalmazzon egy alap élelmiszer csomag otthonunkban? Sok háztartásban ez a lisztet, cukrot, tejet, olajat és tésztát jelenti. Hogy nézzen ki egy egészséges reform csomag szerinted?

Tóth Gábor: Az egyik fontos alap élelmiszer csoportnak a teljes gabonákat tartom: legyen otthon köles, hajdina, teljesőrlésű tönkölybúza liszt, zabpehely és zabpehely liszt, barna rizs és lisztje, teljes őrlésű vagy durum tészta, kukorcialiszt. Legyenek otthonunkban olajos magok, csonthéjasok pl.: dió, mandula, mák, szezámmag, napraforgómag, lenmag, tökmag illetve ezek lisztjei is esetleg pl.: kendermagliszt. Tartsunk néhány esszenciális olajat polcunkon pl.: szőlőmag olajat, máriatövis olajat. Legyen kókuszzsír is kéznél, ha esetleg sütnénk valamit, paradicsompüré, tofu, növényi tej-helyettesítő por vagy ital, növényi tejszín. Hüvelyesek pl.: vöröslencse, bab… stb. Édesítőszerként mézet, steviat és eritritet.
Viki: És gondolom, vásároljunk mellé minél változatosabban zöldségeket és gyümölcsöket?
Gábor: Igen-igen. A teljesértékű gabonák és magvak mellé nagyon jó ételtársítás a gyümölcs vagy zöldség.

Reform alap élelmiszerek
V: A glutén kérdés… Az utóbbi időben egyre több embertől hallom, hogy jobban érzi magát, amióta nem eszik gluténtartalmú ételeket. Én azt gondolnám, hogy túlzásba vittük a finomított búza fogyasztását (zsemle, kifli, kenyér, kakaós csiga… stb.), és ezért már a teljesértékű búza fogyasztása is gondot okozhat egyes embereknél. Jól gondolom, hogy az esetek nagy részében, nem a glutén teljes elhagyása a megoldás, hanem a gabonák változatos alkalmazása?
G: Igen, teljesen. A kifejezett és klinikailag igazolható gluténérzékenyek száma alacsony, de vannak másféle gluténérzékenységek is, melyek nem járnak boholysorvadással, de problémát azért okoznak. Tehát az érzékenyek száma várhatóan sokkal nagyobb, mint a klinikai betegek száma.
A mértéktelen mennyiséggel van alapvetően probléma, ez okozhat kellemetlen tüneteket is. Én azt javaslom, hogy ne fogyasszunk minden nap gluténtartalmú élelmiszereket, tartsunk minimum minden második nap gluténmentes napot, de akár többször is. Fogyasszunk ilyenkor pl.: zabot, kölest, hajdinát, barna rizst.
Egy egészséges embernél sem tesz rosszat, ha tart időnként gluténmentes napot.


V: És itt van még a laktóz kérdés is... Megoldást jelentenek szerinted a laktózmentes termékek?
G: Igenis meg nemis. A laktóz (tejcukor) érzékenység ugyanis sok esetben együtt jár a kazein (tejfehérje) érzékenységgel. Ilyen esetekben a tejtermékek teljes elhagyása jelenthet csak megoldást. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen már rengeteg helyettesítő termék áll a rendelkezésünkre, illetve otthonunkban is könnyedén készíthetünk ízletes tejtermék helyettesítőket pl. teljes gabonákból vagy magvakból.

 

V: A húsok kérdésköre következik. Ha jól tudom, a régiek hetente egyszer fogyasztottak házi húsokat. Manapság szinte minden étkezésnél jelen van valamilyen hús.
Mi az egészséges mennyiség? És mit együnk helyette?
G: Igen, régen hetente egyszer fogyasztottak csak húst. Azt gondolom, hogy hús nélkül is lehet teljes értékűen táplálkozni, de ha valaki nem szeretne lemondani róla, akkor heti 1-2 maximum 3 alkalommal lenne egészséges fogyasztani, de azt is oly módon, hogy a héten mindig másféle húst, pl.: egyik alkalommal csirke, következő alkalommal hal és harmadjára mondjuk marhahús, és természetesen akkor sem egész nap, csak mondjuk egy étkezéshez.
Hús helyett pedig ehetünk hüvelyeseket, hiszen nagyon magas a fehérjetartalmuk. Fogyaszthatunk zöldségpástétomokat felvágott helyett, gabona/zöldségfasírtot feltétnek, és megjegyezném, sok esetben csak a megfelelő ízekre, fűszerekre vágyunk igazából, így egy jól összeállított növényi tál is lehet rendkívül ízletes és teljes értékű.
V: Milyen egészséges alternatívák léteznek édesítésre? És abból mennyit szabad fogyasztani? Hogyan édesítsünk okosan? Az egyik könyvedben csak ezzel a kérdéskörrel foglalkozol.
G: Igen. :) Röviden: én a mézet, stevia-t és eritrit-et javaslom, illetve utóbbi kettőnek az együttes alkalmazását is akár.
Az édes ízre szükségünk van, de próbáljuk ezt természetes formában fogyasztani, tehát gyümölcsként, aszalt gyümölcsként. Ha valami egyébhez (tea, sütemény) mégis adnánk még valamilyen édesítést, akkor a fent említetteket érdemes használni, természetesen csak mértékkel.

E-számok
V: Azok a bizonyos E számok… Van tudományos bizonyíték arra, hogy a rossz E számok valóban rosszak?
Mire érdemes figyelnünk az e-számok kapcsán?
G: Igen, vannak E-számok, melyeket bizonyos országokban már egyáltalán nem engednek használni.
Nem ajánlatosak pl. az E100-as kezdetű mesterséges színezékek pl. E102 tartrazin, E127 eritrozin.
Továbbá nem javasolt: E951 aszpartám édesítőszer, E952 ciklamát édesítőszer, E954 szacharin édesítőszer, ami magzat károsító és allergén hatású is, az E320 BHA és az E321 BHT antioxidáns, mely egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti, így számos országban már betiltották. Az E250 nátrium nitrit, melyet húsok tartósítására használnak, is rákkeltőnek bizonyult, az E211 nátrium benzoát tartósítószer sem javasolt, illetve a kénezéses eljárással készült termékek (kénes-savas kezelés boroknál, húsoknál).

V: Hányszor együnk egy nap?
G: 2+1 vagy 3+1 alkalommal. Tehát vagy az úgymond hagyományos reggeli, ebéd és kis vacsora felosztás, vagy esetleg ehhez hozzá adódhat egy teljesen nyers étkezés még, pl. egy gyümölcs 11 óraiként, vagy uzsonnára valami zöldség.
V: 11 órakor? A szokványos tízórai helyett?
G: Igen! Sokkal jobban emésztődik, ha reggeli után bőven hagyunk időt az emésztésre. Inkább ebéd előtt 1 órával fogyasszunk gyümölcsöt, ilyenkor étvágyat is gerjeszt és az ebéd megemésztésében is segít, hiszen nem fognak összekeveredni a gyomrunkban, mert a gyümölcs önmagában nem igényel gyomoremésztést, így hamar megemésztődik.
V: Az almát és a gyümölcs tálakat sem étkezés után kellene elfogyasztanunk, hanem inkább étkezés előtt egy órával, ugye?
G: Igen, így van.
V: Fogyókúránál pl. érdemes betartani a sokszor keveset elvet?
G: Fogyókúra esetén is csak pl. nyers zöldséggel vagy gyümölccsel érdemes emelni az étkezések számát. Nem jó folyamatosan dolgoztatni az emésztőrendszert, illetve az inzulin-mechanizmust állandóan beindítani.

 

V: Meddig szabad vacsorázni? Igaz-e az, hogy későn enni egészségtelen?
G: A túl későn elfogyasztott vacsorától nem tudunk rendesen pihenni. 18:30-ig, legfeljebb 19:00 óráig érdemes elfogyasztanunk a vacsoránkat. Jó tudni, hogy minimum 3 órának el kell telnie a vacsora és a lefekvés között, de ez az idő zsíros ételek fogyasztása után akár 5 órára is emelkedhet.

 

V: És tulajdonképpen hogyan lehet fogyni? :)
Wellness, light, szénhidrát-csökkentett termékek... stb. Honnan lehet tudni hogy ezek tényleg jók-e?
Mi alapján válasszunk?
G: Alaposan meg kell néznünk minden összetevőt, részletet a csomagolásokon. Alapvetően az ilyen fogyókúrás termékekben sok az adalékanyag, melyek hosszú távon semmiképp sem nevezhetők jónak. Amit én javasolnék, az inkább a szénhidrát csökkentett turmixok házilag, főleg a nagy vacsorák helyett.
Például valamilyen növényi tejbe tegyünk tökmag lisztet/szezámmag lisztet/lenmag lisztet/kendermag lisztet/barna rizs lisztet. Ez a turmix laktat, tápláló az értékes alkotói miatt, nem hízlal (a lisztek zsírszegények), és még az egészségünkre is jó hatással van.
V: Van-e fejlődés a permetezés terén? A mai permetező szerek jobbak-e, mint mondjuk a 10-20 évvel ezelőttiek?
Pl.: kisbabának tényleg csak bio gyümölcsöt és zöldésget szabadna adni, mert az sokkal biztonságosabb?
G: Vannak 3-7- és 18 nap alatt lebomló permetezőszerek. Sajnos, amit nem tudhatunk biztosra, hogy mikor szedték le a termést, amit megvásárolunk. Tehát érdemes megbízható helyről vásárolni vagy bio termékeket választani.
A bébiételek kapcsán az a jó hír, hogy azokat nagyon ellenőrzik, így a piacon tulajdonképpen már csak a megbízható márkák maradtak forgalomban.
A zöldség-gyümölcs vásárlásra visszatérve pedig azt gondolom az egyik biztonságos megoldás, ha termelőtől vásárolunk, ilyen dobozos értékesítésre egyre több helyen bukkanhatunk, amit akár házhoz is szállítanak egyes bio cégek.


 

V: Mi a véleményed arról, hogy olykor-olykor egy boldogan elfogyasztott kevésbé egészséges étel talán jobb, mert pozitív érzéseket vált ki, mint a legegészségesebb variáció, amihez épp nincs semmi kedvünk?
G: Igen, nagyon ritkán megengedhető egy kis kihágás, amiért semmiképp sem szabad büntetni magunkat. Ilyenkor fontos, hogy a következő napon sokat mozogjunk, és detoxikáljuk szervezetünket pl.: grapefruit lével, lilakáposztával, kelkáposztával, melyek intenzív tisztító anyagokat tartalmaznak.


 




V: És zárásképp: Sokan azt mondják, ennyi mindenre nem is lehet figyelni, nem lehet a tökéletesen egészséges táplálkozás a cél. Ha valaki tényleg szeretne erre törekedni és nem csak kifogásokat keres, annak mit mondanál, mi számít “elég jó” táplálkozásnak?
G: Minden emberben létezik egy küszöb, amit ha átlép, megbetegszik, ameddig ezt nem teszi, nem betegszik meg. Ez egy stressz küszöb tulajdonképpen, aminek az elérését több különböző tényezővel tudjuk gyorsítani. Tehát például egy ilyen tényező a dohányzás, egy másik, hogy kevés rostot eszik valaki, de az is egy tényező, ha valaki sok alkoholt fogyaszt, vagy kevés ásványi anyagot, ha túl sok cukrot eszik, és még sorolhatnám. Tehát ezek a tényezők összeadódnak és együttesen sokkal nagyobb eséllyel betegszünk meg. Ráadásul nem szimplán összeadódnak egyesével, hanem a 2 hatványaiként adódnak össze. Ez azt jelenti, hogy 3 db tényező nem 3-szoros veszélyt jelent számunkra, hanem 2x2x2-öt, vagyis 8-szorosat. Ha valakinek 6 ilyen tényező is fennáll az életében, az összesen 64-szeres veszélynek van kitéve, de ha ebből csak egyen is változtat, azzal nem egyszeresen csökkenti le a kockázatot, hanem 32-szeresen segít saját magán. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert sokan nem értik, mit számítana, ha egy valamire odafigyelnének, miközben úgyis van egy csomó minden más. Hát számít, nagyon is számít.
Tulajdonképpen “elég jó” táplálkozásnak azt gondolom, ami a saját küszöbünk alatt tart minket.