Make a Different Way of Your Future 2breed

Hírek röviden

BESZÁMOLÓ

RÖVIDFILM
A 2017. ápr 23-i
GLOW TELJESÍT-
MÉNYTÚRÁ
-ról

 

 
"Az ember

minden jel szerint arra van
teremtve, hogy gondolkozzék.
Ebben rejlik minden méltósága…
egyetlen kötelessége az,
hogy helyesen gondolkozzék.
A rend pedig azt kívánja,
hogy önmagán, Teremtőjén
és a rendeltetésén kezdje
a gondolkodást..."

Blaise Pascal

 
Goethe: "Ki nagyot akar..."

“Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre:
korlátok között válik el a mester,
s a szabadság a törvény adománya.”
Johann Wolfgang von Goethe

 
Csalóka csalétek: csokoládé V. rész

CSALÓKA CSALÉTEK: CSOKOLÁDÉ   V.RÉSZ


A csokoládé élettani hatásának megítélésekor nem maradhatnak ki a felsorolásból az E-számmal jelzett élelmiszer adalékanyagok sem. A gyártáskor adagolt megannyi vegyület (emulgeátor, állományjavító, ízesítőanyag, stb) hatásairól még keveset tudunk, a tudományos világ azonban egyetért abban, hogy mennyiségüket célszerű minimálisra csökkenteni az élelmiszerekben. A csokoládéban található adalékanyagok mindenesetre semmiképpen sem kedveznek a csokoládé hírnevének – legalábbis az egészségvédők között.
A nyersanyagként felhasznált kakaóbab a kakaócserje hüvelyes termése, amelyet a trópusokon termesztenek. A leszedett terméseket helyben halmokba rakják és 3-8 napig erjesztik. A fermentáció (erjesztés) során a belső hőmérséklet megemelkedik, amely kedvez a penészgombák szaporodásának és ennek következményeként a rákkeltőnek tartott aflatoxin termelődésének. (Ugyanez előfordulhat a kávé és tea fermentálása során is. A trópusi országokban elterjedt munkamorál nem jelent garanciát a jó minőségre nézve.) Hazai felmérések szerint a rendszeres kakaó-, csokoládé-, kávé és teafogyasztók vérkeringésében gyakran felfedezhetőek a penésztoxinok. A nyersanyag minősége tehát – a szennyezettséget és toxin tartalmat tekintve - meglehetősen változó, különösen az olcsóbb, tömegfogyasztásra szánt, szinte tonnaszámra fogyó kakaóalapú termékek esetén, amely a lakosság gyengébb immunitású rétegei (gyermekek, idősek, betegek) számára jelent nagyobb kockázatot. A penész toxinok hosszú távú hatásairól eltérő eredmények ismeretesek; legtöbbször az allergia, a májfunkció zavara és a daganatos betegségségek jelennek meg, mint potenciális következmények.
A kakaó és csokoládé témakörében végül meg kell emlékezni az alkaloidákról: a koffeinről és teobrominról. Ezek idegrendszeri úton ható kémiai anyagok, amelyek nagyban felelősek az ún. csokoládé-függőség kialakulásáért. Gyakori fogyasztás esetén hiányuk elvonási tünetekkel járhat, hasonlóan más függőségekhez. Szervezetbe kerülésük jelentős stressz hatást jelent, és számos előnytelen biokémiai folyamatot indukál. A régi időkben e hatásokat pozitívumként könyvelték el, sőt depresszióoldó és hangulatjavító jellegüket a mai napig előnyként tartják számon. A valóságban azonban az elindított biokémiai folyamatok megerőltetik és legyengítik az érintett szerveket. (szív, gyomor, vese, stb. Az ún. élvezeti szerek hatóanyagainak hatásaival külön részben foglalkozunk.)
A kakaó és csokoládé jelentős oxálsav tartalommal bír, amely a vesekő képződésére hajlamos embereknél az oxalát-kristályok kialakulását segíti. Az esetek egy részében tetten érhető a vesekőképződés hátterében meghúzódó mértéktelen csokoládéfogyasztás. Az eltávolított vesekő kristály szerkezete időnként utalhat bizonyos vesekő-képző élelmiszerek túlzott bevitelére, és ez a jelenség a kakaó és csokoládé esetében is fennáll. (Vagyis a csokoládé- és kakaós ital fogyasztás jellegzetes kristály szerkezettel rendelkező köveket eredményezhet.)
A csokoládét népszerűsítő tudományos cikkek, úgy tűnik, a magas zsiradék- és cukor tartalmat, a tápanyaghiányos állapotok nagyobb valószínűségét, a fogszuvasodást, az adalékanyagok, penész toxinok, oxálsav és idegrendszerre ható komponensek (alkaloidák) jelenlétét nem tekintik kiemelésre méltónak, a néhány vélt és valós előnyt viszont igen. A témakör kiértékelése azonban csak akkor lehet objektív, ha az ún. eredő hatást keressük, tehát a csokoládé összhatására vagyunk kíváncsiak az emberi szervezetben. Ez az összhatás azonban a károsító folyamatok irányába tolódik, hiszen az előnyként számon tartott polifenolok és ásványi anyagok semmiképpen sem képesek ellensúlyozni a fentebb leírt előnytelen tényezőket. A kedélyállapot javító hatást a cukor és az alkaloidák keltik, amelyek hosszabb távon hangulati hullámzást, súlyosabb esetekben – csokoládé hiányában – depresszióhoz hasonlító, levertséggel, lehangoltsággal járó tüneteket eredményeznek.
Határozottan kijelenthető, hogy a kakaó és csokoládé, mint élelmiszerek, semmiképpen sem sorolhatóak az egészségvédő táplálékok közé. A tudomány "mindent szabad, csak mértékkel" elve itt sem segít, mivel - a tapasztalatok szerint - nehéz mértéket tartani a csokoládé- evést illetően. (Az elv tehát csak elméleti jellegű) Az ingyen reklámnak persze nagyon örültek a gyártók, mivel a becsült hazai 2,5 kilogrammos egy főre jutó évi csokoládéfogyasztás még jelentősen elmarad a nyugat-európai 8-11 kilogrammhoz képest. Sajnálatos azonban, hogy az a táplálkozás tudomány, amely egyik kezével támogatja az egészség védelmét, másik kezével akadályokat gördít elé. Nehezen mérhető fel, mekkora veszély rejlik a csokoládét védő tudományos cikkekben egy olyan világban, ahol számtalan táplálkozási eredetű betegségben szenvedünk, és ahol gyermek és felnőtt egyaránt kötődik a csokoládéhoz és az édességekhez. Nem szerencsés, ha segítséget nyújt a lelkiismeret megnyugtatásához a rossz szokások tekintetében.

Tóth Gábor