Make a Different Way of Your Future 2breed

Hírek röviden

BESZÁMOLÓ

RÖVIDFILM
A 2017. ápr 23-i
GLOW TELJESÍT-
MÉNYTÚRÁ
-ról

 

 
"Az ember

minden jel szerint arra van
teremtve, hogy gondolkozzék.
Ebben rejlik minden méltósága…
egyetlen kötelessége az,
hogy helyesen gondolkozzék.
A rend pedig azt kívánja,
hogy önmagán, Teremtőjén
és a rendeltetésén kezdje
a gondolkodást..."

Blaise Pascal

 
Goethe: "Ki nagyot akar..."

“Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre:
korlátok között válik el a mester,
s a szabadság a törvény adománya.”
Johann Wolfgang von Goethe

 
A legnagyobb ellenség: szívinfarktus I.

A legnagyobb ellenség: szívinfarktus I.



Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák a legtöbb tragédiát. Számos szakmai és népszerűsítő cikk foglalkozik e kérdéskörrel, az érdemi előrelépés azonban mégis várat magára. Az orvos- és táplálkozástudomány jelentős ismeretanyaggal rendelkezik a keringési betegségek okait és kezelési módjait illetően, így joggal vetődik fel a kérdés: miért hal meg még korunkban is minden második ember ilyen betegségek miatt? Miért kap mintegy negyven ember szívinfarktust naponta Magyarországon? Miért veszítik el a többgyermekes családok a középkorú családfőt oly gyakran? Sokan elcsépeltnek érzik már e témakört, amely bizonyos mértékig igaz is. Túl sok az elméleti tudás, de túl kevés a gyakorlatba átültetett javaslat. A tudományos kutatások azonban csak akkor érik el céljukat, ha a népesség széles rétegei elfogadják, és a mindennapi életükben megvalósítják.
Testünkben mintegy 5-6 liter vér kering. A vérkeringés látja el a sejteket oxigénnel és tápanyaggal illetve elszállítja a szén-dioxidot és salakanyagokat. A keringési rendszer "motorja" a szív, amely egy izmos falú üreges és rendkívül teherbíró szerv.
Sokáig rejtély volt, hogy a szív valójában mitől is dobog. Napjainkban fény derült arra, hogy a szívnek saját ingerületkeltő rendszere van, amely meghatározott időközönként összehúzódásra készteti a szívizmot. E bonyolult mechanizmusnak köszönhetjük életünket és egészséges keringési működésünket. A "beépített generátor" akár nyolcvan-kilencven évig is precízen tud működni, amely a műszaki megoldások között is páratlan jelenség, mivel ez közel négymilliárd összehúzódást jelent minimális pihenési idő mellett.
A szív vérellátását az azt körülvevő koszorúserek biztosítják, amelyek a teljes vérellátás 5 %-át hasznosítják. Szívinfarktus akkor áll elő, ha a szív oxigénellátásának utánpótlása valamilyen oknál fogva zavart szenved és a szívizomzat elhal. Sokszor előfordul, hogy az erek belső falán kialakuló és elmeszesedett lerakódásokról (plakkok) lepattanó-letöredező darabkák okoznak elzáródást a koszorúserekben. A nem megfelelő életmódot élő emberek keringési rendszerében elvileg bármikor létezhetnek ilyen "időzített bombák", amelyek végzetes következménnyel járhatnak. A koszorúserek között gyakorlatilag alig van kapcsolat, így az egyik érszakasz elzáródása esetén szinte megoldhatatlan az érintett terület más módon történő oxigénellátása. (pl. környező erek által)
A szívinfarktus hírtelen, minden átmenet nélkül jelentkezik, kialakulása azonban évek-évtizedek "törvényszegéseinek" következménye. A keringési rendszer sokáig képes ellensúlyozni a visszaéléseket, de egy határon túl számára is "betelik a pohár". Előfordulhat az is, hogy a koszorúserek az esztendők folyamán fokozatosan szűkülnek, így egyre kevesebb vér áramlik az erekben és így az oxigén ellátás is csökken. Súlyos fizikai vagy lelki megterhelés esetén a szívizomzat oxigénigénye fokozódik; az ilyen esetben fellépő relatív oxigénhiány szintén infarktust okozhat. A szívinfarktus tünetei: szívtáji, mellkasi fájdalom, mellkasi szorítás, karba, hátba, nyakba, hasba kisugárzó fájdalom, hideg verejtékezés, halálfélelem. Az infarktus korai szakaszában gyakoriak a ritmuszavarok és a hírtelen szívmegállás. Nagymértékű szívizom elhalás esetén a szívizom átszakadhat, azonnali halál állhat be. A szívinfarktusok mintegy 10 %-át "néma infarktusnak" nevezik, mivel a beteg semmit sem érez és a lezajlott infarktusra valamilyen későbbi vizsgálat során derül fény.
Mindezek hátterén felmerül a kérdés: hogyan kerülhetjük el az előbb leírt szörnyű tüneteket? Az okok megismerése mindenképpen elengedhetetlen a válaszadáshoz. A következő részben az ok-okozati összefüggések kerülnek reflektorfénybe.

Tóth Gábor