Make a Different Way of Your Future 2breed

Hírek röviden

BESZÁMOLÓ

RÖVIDFILM
A 2017. ápr 23-i
GLOW TELJESÍT-
MÉNYTÚRÁ
-ról

 

 
"Az ember

minden jel szerint arra van
teremtve, hogy gondolkozzék.
Ebben rejlik minden méltósága…
egyetlen kötelessége az,
hogy helyesen gondolkozzék.
A rend pedig azt kívánja,
hogy önmagán, Teremtőjén
és a rendeltetésén kezdje
a gondolkodást..."

Blaise Pascal

 
Goethe: "Ki nagyot akar..."

“Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre:
korlátok között válik el a mester,
s a szabadság a törvény adománya.”
Johann Wolfgang von Goethe

 
A legnagyobb ellenség: szívinfarktus II.

A legnagyobb ellenség: szívinfarktus II.


A szívinfarktus kialakulásának fő okai: az érelmeszesedés, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a mozgásszegény életvitel és a dohányzás. Az első három tényező nagy részben a táplálkozással függ össze, így a keringési megbetegedések elkerülésében az étrendnek jut a legfőbb szerep. De milyen élelmiszerek károsítják az érfalakat és milyen étrend nevezhető szívbarátnak?
A táplálkozás kérdéskörén belül a zsiradékok, a szénhidrátok, a fehérjék, a vitaminok és az ásványi anyagok mind említést érdemelnek. Az állati eredetű zsírok koleszterin és telített zsírsav tartalmuknál fogva jelentősen növelhetik a vérzsír szintet, míg a növényi olajok koleszterinmentesek és telítetlen zsírsavakban gazdagabbak. Az egészségvédő étrendben a zsiradékoknak minden esetben helye van, hiszen létfontosságú biokémiai folyamatokban, sejtfalépítésben vesznek részt. Közülük azonban a növényi eredetűeket válasszuk.
Sokszor előkerül, hogy a vaj természetesebb élelmiszer, mint a korunkban elterjedt, művileg keményített margarinok, így többen visszatértek a vaj fogyasztásához. A vaj valóban közelebb áll a természetes tejzsírhoz, mint a margarin a napraforgóolajhoz, mégis átgondolandó a vajfogyasztás kérdése. Az újabb eredmények szerint ugyanis a vajban olyan zsírsavak is előfordulnak (pl.: mirisztinsav), amelyek még az egyéb állati eredetű zsíroknál is agresszívabb hatást gyakorolnak az érfalakra, ezen kívül koleszterin tartalma négyszerese a sertészsírénak. A vaj használata nagymértékben növelheti a szívinfarktus kockázatát.
A szénhidrátok között mind a hozzáadott cukor, mind a túlzott mérvű kenyér (legtöbbször a finomított gabonatermékek) és tészta fogyasztása kap szerepet a keringési betegségek kialakulásában. A nagymértékű szénhidrátbevitel – a zsírokkal együtt – növeli a "rossz" koleszterin szintet, ezen belül is az ún. trigliceridszint értékét. Hazánkban a trigliceridszint emelkedés okozza a legtöbb keringési zavart. (Ez egyéni adottságoktól is függ.) Ilyenkor a vér opálosabbá válik, az oxigén szállítás gyengül és szívműködési probléma is előállhat. A vérben található trigliceridek mennyisége csökkenthető a cukor visszaszorításával, természetes aszalványok előtérbe helyezésével illetve például a szójaolaj fogyasztásával.
Fehérjék tekintetében számos esetben hangsúly helyeződik az állati eredetű fehérjék nagyobb értékére a növényi fehérjékkel szemben, azonban a szív és érrendszer oldaláról nézve az utóbbiak az előnyösebbek. Az állati fehérjék – egyesek szerint - hosszabb távon felerősíthetik a zsírok károsító hatását, mások úgy gondolják sem káros, sem hasznos hatással nem rendelkeznek az érfalak állapotát illetően. A növényi fehérjék ugyanakkor bizonyíthatóan segítik a keringési rendszer egészségben tartását és a szérum koleszterinszint csökkentését. Az eredmények szerint különlegesen jó hatású az olajos magvak (dió, mandula, mogyoró, napraforgómag), egyes gabonafélék (zab, köles) és a hüvelyesek (szója) aminosav összetétele. A szójafehérjét egyfajta "gyógyfehérjének" tartják, és különböző kivonataiból (pl.:izolátum) élelmiszer-ipari termékeket is gyártanak. (pl.:szójapárizsi, szójavirsli).
A vitaminok között az antioxidáns hatásúak érdemlegesek, amelyek az érkárosító oxidatív folyamatokat ellensúlyozzák, így lassítják az érelmeszesedést. Az A-, E-, C- és B-vitaminok tartoznak e csoportba. Ilyen értelemben a kajszibarack, sütőtök, sárgarépa, sárgadinnye, nyers növények, élesztő, gabonacsírák, teljes gabonák, káposztafélék, olajos magvak és olívaolaj igen hasznosak a szív védelme szempontjából. Az ásványok közül a cink és szelén hatása kiemelkedő; ezek szintén megvannak az előbb felsorolt élelmekben.
A szívinfarktus elleni védelemben – összefoglalva – elsődleges fontosságú a zsír, zsíros húsfélék, rejtett zsírban gazdag töltelékes húsáruk és tejtermékek háttérbe szorítása, az összes szénhidrátbevitel csökkentése és a védelmet szolgáló ún. protektív hatású élelmek beépítése az étrendbe, mint a nyers saláták, növényi magvak, teljes őrlésű kenyerek, olívaolaj. "Húspártiak" számára a halhús rendelkezik védő hatással a hosszú szénláncú zsírsavak jelenléte miatt. A sovány húsok (csirke, pulyka, stb.) önmagukban nem védenek, csak a szívbetegség kockázatot csökkentik.

Tóth Gábor